Fiam, maga kifogta Dél-Amerikát

Hat hónap hátizsákos csatangolás

Áll a bál (és a forgalom) Peruban

2023. január 21. 20:13 - VNP

Pár mondat Guayaquil városáról. Ecuador legnépesebb települése (2,7 millió lakos), fő tengeri kikötője, mely a Guayas folyó torkolatánál helyezkedik el. Ilyenkor nyáron izzasztóan párás meleg van, nem könnyű elviselni. Főleg, ha nem légkondis a szobád. Alig találkoztam turistával, pedig a Galápagos-szigetekre Quitóból és innen lehet csak repülni (a quitói gépek furcsa módon mind leszállnak Guayaquilben, majd úgy mennek tovább). Az utcák egyirányúak, nekem Harlemet juttatták eszembe. Mert a közbiztonság nem a legjobb, mindenhol sztorik keringenek a turisták körében a rossz tapasztalatokról. Bár az igazság az, hogy a bűncselekmények jó része nem az idegeneket éri, hanem bizonyos helyieket, ugyanis bandaháborúnak nevezhető viszonyok vannak. Egy taxis mutatott videót egy aznapi lövöldözésről, a saját WhatsApp-csoportjukba kerülnek fel ezek a felvételek. Érdekes, hogy nekik egyszerűbb azon tartani a kapcsolatot (rövid hangüzenetekkel), mint CB-rádión. 

 20230108_173038.jpg

Sok pénzből szépen megcsinálták a hosszú partmenti sétányt (ez az El Malecón), annak egyik végéből lehet felmászni a Santa Ana csúcsra, melynek tetején egy látogatható kis világítótorony van. Izgalmas hely a Bolivár park, ahol a fákon és a talajon leguánok tanyáznak, a tavacskában kis teknősök. Kevés ilyen nagyvárosi park lehet a világon. Itt voltak turisták, szorgalmasan fotózták is a lustán napozó hüllőket. Egyik nap elmentem a folyó egyik szigetére (Isla Santay) mangrovét, madarakat nézni. De különben sok látnivaló nincsen.

 20230116_184108.jpg

Vasárnap érkeztem Peruba, első állomásom Mancóra városa volt, egy óceánparti, szörfös körökben népszerű hely. Szállásom a parton volt, néhány méterre a hullámoktól. A város 15-20 perc gyaloglásra. Sokmindent nem lehet csinálni, ha nem vagy szörfös vagy nem akarsz a strandon dögleni. Fürdeni nehézkes a nagy hullámok miatt, én is megtapasztaltam a visszahúzódó hullámok szívóerejét, mely ránt befelé a nyílt vízbe. A helyiek közül sokan motoros riksákkal járnak. Ha jól emlékszem, itt láttam azt, hogy egy négytagú család ült egy sima motoron, apa és anya szendvicsében a két gyerek. Peru szemetesebb a két korábban látott országnál, közlekedésben Kolumbiához áll közelebb, vagyis gyalogosként nagyon észnél kell lenned. Az autóknak van közlekedési lámpájuk, a gyalogosoknak meg minek? 

 20230118_094702.jpg

Chiclayóba azért mentem, mert a város mellett van egy kiváló múzeum (Museo Tumbas Reales de Sipán), mely a területen élő mocse/mocsika kultúrának állít emléket. A térségben 1987-ben fedeztek fel egy uralkodói sírt, melyet a régészek szépen feltártak. A húsz éve nyitott múzeum anyaga a sírban talált tárgyakra épül. A háromszintes épületet a felső emeletről lehet megközelíteni, onnan haladsz lefelé, akárcsak tették azt a régészek. Hogy a végén eljuss a Sipán sírjához, mely jelentőségében, gazdagságában nevezhető a dél-amerikai Tutankhamonnak. A mocsék fazekas mesterségükről nevezetesek, de ötvösnek is kiválóak voltak, ebben a sírban rengeteg arany és ezüst ékszert találtak. A sír alatt egy régebbi sírt volt, azzal az uralkodóval nemcsak asszonyokat, gyerekeket, őröket temettek el, de lámákat is. A mocsékat a csimuk igázták le/váltották ebben a régióban, őket meg az inkák. 

 20230118_110717.jpg

Chiclayo nekem elég szegényesnek, lepattantnak tűnt, a hotelem is ilyen volt, így egy nappal korábban továbbálltam onnan. Azért is, mert 19-re országos sztrájkot hirdettek, és nem akartam ottragadni. December 7-e óta van belpolitikai válság Peruban. Az elnök, hogy törékeny hatalmát megszilárdítsa, önpuccsot hajtott végre, de olyan ügyetlenül, hogy a szenátus börtönbe juttatta. Az elnök hívei tüntetni kezdtek, leginkább az ország déli részén. Több helyen erőszakosak voltak a megmozdulások, a rendőrök válasza is hasonló volt. Limának nincs elég hatalma vidéken, így a rendfenntartók nem tudták elfojtani az egyre erősödő mozgalmat. Sajnos elég sok áldozata van a tüntetéshullámnak, mely 19-én már a fővárosban folytatódott. A még decemberben elkezdett civil útlezárások (követelik a mostani elnök lemondását, őt teszik felelőssé a rendőrség túlkapásaiért, a szenátus feloszlatását és a fogoly elnök kiengedését) észak felé terjedtek, megbénítva sok fontos út forgalmát.

 20230119_150932.jpg

Trujillo az ország második legnagyobb városa (800 ezer lakos), belvárosa szép, rendezett és tiszta, főtere az egyik legszebb ebben a műfajban. A belváros bővelkedik a kolonialista stílusú épületekben, a főtéren állók vidám színekre vannak festve. Állandó tavasz van, nappal 24 fok körül. Ideálisnak mondható. A mocse kultúrát itt két "piramis" képviseli, a Huaca del Sol y de Luna, vagyis a Nap és a Hold piramisa. Utóbbi látogatható csak, ám 5-6 éve elfogytak a szponzorok, így leállt a feltárás, pedig még rengeteg munkát igényel például a két piramis közti település kiásása. Jellemző módon magáncégek adtak eddig is pénzt, az állam valamiért nem szállt be, pedig Peruban aztán tudják, mennyi pénzt tud hozni a turizmus. A jelenlegi bizonytalan helyzet miatt sokkal kevesebb a látogató, így én voltam az angol nyelvű vezetett csoport egyetlen tagja. Privát, angolul jól beszélő guide, nincs tömeg, kell ennél több? Főleg, hogy a körülmenyek ellenére milyen épségben megmaradtak a díszített falak. A múzeum is színvonalas, tárgyakban gazdag tárlattal rendelkezik.

 20230119_123216.jpg

A csimu kultúra fővárosa a mai Trujillo határában helyezkedett el. Chan Chan a világ legnagyobb vályogból épített városa volt, virágkorában állítólag százezren lakták. A környéken elég ritkán esik, de amikor beüt az El Niño (20-30 évente), akkor a vályognak annyi. Nem csoda, hogy jelenleg csak romokat látunk, de ezek a romok a világörökség részei. Itt is ugyanaz van, pénzhiány miatt leállt a további feltárás, a kilenc palota közül egy van megtekinthető állapotban. Míg a mocséknál volt emberáldozat, addig a csimuknál csak állatokat áldoztak. Az itteni látnivalók kevésbé voltak izgalmasak számomra, ezen a gyenge angolsággal kommunikáló vezető és a jóval messzebb elhelyezkedő szegényes múzeum sem segített. A terv az volt, hogy Limában folytatom az utam, de egy huszárvágással ma Santiagóba repülök, és akkor térek vissza Peruba, mikor a déli rész is bejárható lesz. 

20230120_105209.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fiammagakifogta.blog.hu/api/trackback/id/tr9918031478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása