Fiam, maga kifogta Dél-Amerikát

Hat hónap hátizsákos csatangolás

Bogota

2022. december 08. 04:19 - VNP

"Mint minden latin-amerikai főváros, Bogota is mozgékony és változékony város, bizonytalan számú, hét- vagy nyolcmillió lakosával: itt ha az ember túl sokáig behunyja a szemét, könnyen lehet, hogy mire kinyitja, egészen más világot talál maga körül (...)"

Juan Gabriel Vásquez Becsapódás című 2011-es regényéből idéztem, melyet bogotai tartózkodásom alatt olvastam ki. Mindenkinek ajánlom azt a különleges tapasztalatot, hogy szinte egyszerre ismerje meg egy fikciós térben és a valóságban egy adott város különböző részeit, fontos épületeit. Hogy továbbfűzzem a gondolatsort, el kell árulnom, hogy egyik első bogotai utam a Függetlenség parkjában álló Kopernikusz szoborhoz vezetett. Azért, mert a leghíresebb thai filmrendező, Apichatpong Weerasethakul (nem röhög, így hívják) 2021-es Memoria című filmjében (mely végig Kolumbiában játszódik) a főszerepet játszó Tilda Swinton épp ennek a szobornak a tövében vesz át egy hangfájlt. Többet nem árulok el, nézzétek meg! Ezzel a fotóval igyekeztem reprodukálni a film egyik beállítását. Ja, még annyit, hogy véletlenül azon az utcán is jártam, ami végig háztartási gépeket áruló boltokból áll - Tilda karaktere ugyanott tett egy sétát. 

 20221202_080130.jpg

De elég a forró kása kerülgetéséből: milyennek láttam Bogotát abban a 3 és fél napban, milyen tapasztalatokat gyűjtöttem? Eddig azt szűrtem le, hogy - leginkább időjárása miatt (gyakori esők, reggel-este igen hűvös idő, melyet Vásquez szavannai időjárasnak nevez) - atipikus kolumbiai hely. A 2600 méter magasságban elterülő Bogota építészetileg nem jelentős, nevezetességei könnyen bejárhatók. Ereje inkább lakóiban rejlik, nagyon életteli, pezsgő a hangulat, leginkább a bulinegyedként is funkcionáló La Candelaria városrészben. Az utcai árusok úgy kínálták a fermentált gyümölcslevet, a chichát, mintha drogot árultak volna. Valahol mindig zene szólt, itt az éneklés és a tánc sokkal szervesebb része mindenki életének, mint nálunk. A jó hangulathoz a marihuána is hozzájárul, Bogota utcáin szinte folyamatosan fűszagot lehetett érezni. Pedig nagyon sok rendőrt (sőt, gépfegyveres katonákba is bele lehet futni) lehet az utcákon látni. 

 20221202_152253.jpg

A város fontos látnivalója a hatalmas kiterjedésű Bolívar tér, melynek éke a katedrális. Itt kezdődik a kormányzati negyed is. Kihagyhatatlan a Monserrate is. Bogota egy hegyekkel körbevett magaslaton fekszik, az egyik legmagasabbon épült egy templom (nevét a fekete madonnájáról híres katalán Montserratról kapta), ahonnan remek kilátás nyílik a városra. Fel lehet menni kétféle felvonóval vagy gyalog. Utóbbi esetén igen jó állóképességre van szükség, mert 3152 méter magasra kell felküzdened magad, szinte végig komoly emelkedőkön. Még sosem jártam ilyen magasan (a túra során remélhetőleg megdöntöm ezt a csúcsot), eddig az egyéni rekordom a Fogarasi-havasokban található Moldoveanu-csúcs volt a maga 2544 méterével. A szomszédos Guadalupe hegyen pedig a Guadalupei Szűz hatalmas szobra látható. Ezt csak kocsival lehet megközelíteni.

 20221203_172457.jpg

Két múzeumot ajánlanak a turistáknak: az ingyenes Botero Múzeumot, mely a 90 éves mester képeiből, szobraiból, sőt magángyűjteménye értékes festményeiből nyújt felejthetetlen ízelitőt. A múzeumnak helyet adó gyönyörű kolonialista, belső udvaros ház felfedezése külön élvezetet nyújt. Botero kövér, gyakran ironikus figurái pedig világszerte ismertek, teljes joggal. Az arany múzeum két képeslap árából járható be: lehetetlen minden feliratot elolvasni, de ha csak a kiállított tárgyakat vesszük szemügyre (melyek egy része nem is aranyből van), akkor is sokat megtudunk a dél-amerikai őslakosok ötvös- és aranyműves technikáiról. 

 20221203_172134.jpg

Zipaquira sókatedrálisa a föld alatt helyezkedik el, nagyjából 40 kilométerre a fővárostól. Nem könnyű és gyors buszokkal kijutni oda (Bogotában nincs metró, troli és villamos, így mindenhová buszok járnak az amúgy is dugókkal terhelt utakon.), de a hegyek gyomrába szívesen leszállók ne hagyják ki! Lehet, hogy a tordai sóbánya látványosabb, de itt minden vasárnap miséznek. Óriási a kiterjedése, a munkát elvégző bányászok nem csak erős katolikusok voltak, hanem rengeteg plusz órában alakították ki a hely mostani kinéztetét. Mondjuk Krisztus a turistákat célzó mindenféle árust és azok bódéit rég kizavarta volna innen. 

20221203_112819.jpg

A közledésről még annyit, hogy rengeteg a motoros, legtöbbjük bukósiskja hátulján is viseli rendszámát. Bringásból és bicikliútból is egyre több van, a sikeres kolumbiai országúti kerékpárosok példája tenné? Van gyorsbusz, a TransMilenial, saját, a többitől elhatárolt sávval, baromi hosszú, csuklós járműparkkal. Egyfajta felszíni metró, az ülések elrendezése is olyan. Ezt használják fel a koldusok, akik 1-2 megállónyit utaznak velünk. Én csak egyszer,  Zipaquirából a szállás felé utaztam vele, de 4 különböző tarhálási módszert láttam.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fiammagakifogta.blog.hu/api/trackback/id/tr1517997286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása